Az olvasás és írás megtanulása nem más, mint a már elsajátított hangos beszéd és az új modalitás, a nyelv grafikus (írott) rendszerének egymáshoz illesztése, megfeleltetése.
Ennek az összeillesztési folyamatnak, vagyis a meglévő orális (hangzó) mellett a grafikus dimenzióra való kiterjesztési folyamatnak a zavarait, tüneti változatosságnak, fejlődési diszlexiának, diszgráfiának nevezhetjük.
Egységes definíciót nehezen találunk, a tüneti változatosságnak. A tapasztalatok szerint a diszlexia és a diszgráfia izoláltan is előfordulhat, de gyakori, hogy a kettő együtt jelenik meg (Lőrik, é.n.). Az olvasás képességéből következik az írás képessége. Bár a hibázásoknak gyakran közös a gyökere, mégis el kell különítenünk a megjelenési formákat (Sajtosné Csendes, 2011).
A diszgráfia meghatározásában két tényező fonódik össze. Egyrészt az írásmozgások kivitelezésében, másrészt a helyesírási szabályoknak megfelelésben mutatkozó zavar. (Lőrik, é.n.)
„A motoros zavarok miatt nem fejlődő írásképhez társuló helyesírási problémák együtt adják a fejlődési diszgráfia néven emlegetett fejlődési zavar jellemzőit.” (Csépe, 2005, 238)
Az írástanulás folyamata
A kézírás bonyolult mozgáskészségnek számít, amely magában foglalja a technikai, grafikai és helyesírási készséget. Az írás kognitív és motoros folyamatok együttműködésének eredménye (Ráduly-Zörgő, é.n.).
Az írástanuláshoz különböző elemek, készségek szükségekesek: grafikai formák vizuális felmérési készsége, az egyes fogalmak egységesített grafikai képének felidézési készsége. Az írási folyamatban egyszerre vannak jelen a szó hallási, látási, beszédmotoros, grafomotoros képzetei (Pincésné Palásthy, 2004). Továbbá szem-kéz koordináció, izomtónus-szabályozás, kétoldali- koordináció, a szemizmok megfelelő mozgása is elengedhetetlen feltételek a kézíráshoz. (Ráduly-Zörgő, é.n.)
Az írástanulásnál öt egymásra épülő fejlődési szintet kell megemlítenünk előfeltételként: firkálás, ráírás, másolás, leírás, kézírás (íráskészség). Gerebenné (1995) szerint az írásban megjelenő hiba felszíni tünet, a probléma mélyebben a grafomotoros készségekben keresendő.
A diszgráfia, mint specifikus tanulási zavar, több téren is megnyilvánul: az analizátorok szintjén, a multiszenzoros együttműködésben, az írás-olvasás szakaszos működésében, a szenzomotoros koordináció zavarában, az információk átkódolásában, az írás-olvasás kontrolljának a zavarában (Pincésné Palásthy, 2004).
Etológia
Az írás zavarának tehát több oka is lehet, többek között a fonémák-beszédhangok képzeteinek, a beszédhangok kiejtési képzeteinek, a betűk leírásával kapcsolatos motororos, kinesztetikus képzeteinek, a betűk látási, térbeli képzeteinek kialakulatlansága, a térbeli tájékozódás zavara, az időbeli szerveződés zavara, percepciós problémák, átkódolási problémák. (Pincésné Palásthy, 2004) Lehet örökletes hajlam is az oka: öröklött beszédgyengeség, motoros koordinációs zavar, előfordulhat, hogy az idegrendszer szervi vagy működésbeli sérülései okozzák (pre-, peri- és posztnatális) (Ráduly-Zörgő, é.n.).
Formái
Több forma szerint is csoportosítják a diszgráfiát. Egyik osztályozás szerint megkülönböztetünk motoros, téri és diszlexiás diszgráfiát.
Második szerint beszélhetünk alaki (formai) és tartalmi diszgráfiáról. Az alaki diszgráfiánál az írás külalakja rendezetlen, nehezített a betűalakítás, grafomotoros problémákra vezethető vissza, az írás kivitelezése lassú, rossz. Tartalmi diszgráfiánál betűtévesztés, betű vagy szótagok kihagyása és helyesírási nehézség állhat fenn (Ráduly-Zörgő, é.n. ).
Diszgráfia tünetei
Tüneteit feloszthatjuk három nagy részre, aszerint, hogy mely területen jelenik meg a probléma (Ráduly-Zörgő, é.n.):
- Ha téri-vizuális téren van a probléma, akkor nem tudja követni a füzet vonalait, nem jól helyezi el az írást a lapon, nem választja el szóközökkel a szavakat, nehezen idézi fel a betűk formáját, vonalvezetésben egymáshoz hasonló betűket összetéveszt, lassan másol, nem tartja be a margót.
- Ha grafomotoros szinten jelennek meg a tünetek, akkor a következőkben adódik problémája a diszgráfiás gyermeknek/felnőttnek: rendezetlen íráskép, olvashatatlan írás, hamar elfárad a keze, sok esetben hibás a ceruzafogás, finommotorika zavarai, gyenge rajzkészség.
- Nyelvi-feldolgozó szinten pedig ha nem alkalmazza megfelelően a nyelvtani és helyesírási szabályokat, kihagy betűket a szavakból, összetéveszti a rövid és hosszú hangokat, elhagyja a központozást, szóban ki tudja fejteni gondolatait, de írásban nem.
Összességében tehát a következő tünetek fordulhatnak elő: olvashatatlan íráskép, szabálytalan, néha felismerhetetlen betűformák, egyenetlen betűnagyság, ereszkedő-emelkedő sorok, írott és nyomatott betűformák egy szón belül, helytelen betűkapcsolások, a sorköztartás nehézsége, betűtévesztések (gyakran megegyeznek az olvasásban tapasztalható tévesztésekkel), szavak határainak jelöletlensége (egybeírt mondatok), kisbetűs mondat és névkezdés, központozási hibák stb. (Himmel, ) Részben hasonló tévesztések fordulnak elő, mint az olvasásnál Ezeken túl jellemzőek az írómozgás elégtelenségéből adódó hibák is. (Az íráskép kusza, rendetlen.) A diszgráfiás tanuló tempója lassú, írásban nem alkalmazza a tanult és ismert nyelvtani szabályokat. (Szöginé Nádasy, é.n.)
Mit jelent a komorbiditás?
A specifikus tanulási zavarok közül az írott nyelvhasználat zavarai (a diszlexia és a diszortográfia) jelentős együttjárást mutatnak a beszéd- és nyelvfejlődési zavarokkal, és ellátásukra hazánkban a logopédia szakos gyógypedagógus az illetékes.
Diagnózis felállítása
A diagnosztikus folyamat lépcsőzetes felépítésű, a kizárásos kritériumok mérlegelése minden szinten döntő fontosságú. A tölcsérelv következetes érvényesítése a célirányos-ságot és a hatékonyságot szolgálja. A fejlődési diszlexia, diszgráfia diagnózisát egyfelől kizárásos alapon, másfelől meghatározott kritériumok megléte alapján állítjuk fel. A fogalmat nem lehet mindaddig alkalmazni, míg a protokoll valamennyi szintjén az iskolai teljesítmény gyengeségének egyéb ismert okait ki nem zártuk (kizárásos kritériumok), s ezzel egyidejűleg a specifikus tanulási zavar diagnosztikus kritériumainak megléte felől meg nem győződtünk (diagnosztikus kritériumok). A fejlődési diszlexia és diszgráfia protokollja hasonló szemléletet követ, így a diszgráfia esetében a későbbiekben csupán a diagnosztikus kritériumok és kizárásos tényezők fel-sorolására szorítkozunk (Dékány-Mohai, 2012).
Vizsgálata a következő eszközökkel lehetséges többek között: Sindelar Teszt, Inizan Teszt, MSSST, GMP (Gósy), Frostig, Vizuális-motoros Integrációs Teszt (5-6 éveseknek), Rajztesztek, Difer stb.
A terápia
- részképességek fejlesztése játékosan
- diktálás, képekből mondatalkotás
- fontos a multiszenzorialitás
- Tükörtábla-terápia
- Meixner-módszer
- Gyarmathy-módszer
- NILD módszer
- Marton-Dévényi által kidolgozott zenei diszgráfia kezelés és helyesírás javítás (zenei pontosságú nyelvi ritmusképzés segítségével megtanítja érzékelni a magán és mássalhangzók hosszúságát)
- Alternatív terápiák (pl. zsonglőrködés)
Szerző: Szekeres Renáta, gyógypedagógus, mozgásterapeuta
Bibliográfia
APA (2013). DSM-5 referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. American Psychiatric Association, Arlington, Oriold és Társai Kiadó.
Csépe V. (2005) Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Gondolat Kiadó, Budapest.
Dékány-Mohai (2012). Diagnosztikai kézikönyv. Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő
gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja – Specifikus tanulási zavarok (írott nyelvhasználat zavarai, diszkalkulia. Budapest. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Gereben Ferencné (2001). Diszgráfia. In Mesterházi Zs. (szerk.) Gyógypedagógiai lexikon.
Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.
Lőrik J. (é.n.) Az írott nyelv zavarai: diszlexia, diszgráfia. Letöltve: http://mlszsz.hu/diszlex/88
Pincésné Palásthy I. (2004). Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok, Pedellus Tankönyvkiadó
Kft., Debrecen.
Ráduly-Zörgő É. (é.n.). Bevezetés a logopédiába.
Sajtosné Csendes Gy. (2011). A funkcionális illiteráció mérési lehetőségei, egy lehetséges
diagnosztikus mérőeszköz létrehozása és kipróbálása, a méré-sek értékelése. Pécs.
Szöginé Nádasy (é.n.). Tanulási zavarok. h. n., k. n.